Még mindig és most már mindig paleo!!!!

Hát jó sok víz lefolyt a Dunán, mióta nem jártam itt. Főleg, hogy idén az árvíz is sokkolt minden folyó közelében élőt. Szerencsére "megúsztuk" szárazon.

Hamarosan paleoszülinapot kell tartanom. Augusztus 3.-án veselkedtem neki az új életformának. Lassan egy éve... nahát, és közel 20 kilóval mondhatom magam könnyebbnek. Nem mondom, hogy néhanap nem hajlottam el, de mint azt már megállapítottuk sokan, a Paleo életmód nem vallás, nem fogsz elkárhozni, ha nagy sóvárgásod csillapítására lecsúszik pár falat "tiltott" dolog. Hiszen tudatában vagy annak, mit teszel, saját döntésed, vállaltad. Aztán úgyis megbánod. Nem lelkileg, nem lelkifurka lesz, legalábbis én nem így voltam ezzel. Hanem a kitisztult szervezeted, ami nincs lefoglalva a méreganyagok folyamatos közömbösítésével, éberen figyel, és amint bejuttatsz valami nem odaillőt, rögtön jelez. Ilyenkor a bosszankodás helyett igyekeztem megjegyezni, hogy mely gonosz étel mit okoz nálam. Például a félhomályban elmajszolt lángos másnap elefántszerű bokát eredményez. (glutén?) A sült krumpli arcpuffadást. Biztos mindenkinél máshogy nyilvánul meg, szerencsére nem vagyok hajlamos az ekcémára. Aki igen, jobban megbánja a félrelépést. Vagy akinek a bélrendszere még nem állt helyre. Kitartó paleoval regenerálódik.

Szóval levonva az egy év mérlegét, elérkeztem arra a pontra, hogy megbarátkoztam a testemmel, sőt, szeretem. Végre tudok keresztbetett lábakkal ülni. Tudom, ez egyáltalán nem létkérdés, de mégis egy olyan dolog, ami eddig nem ment. Kis dolgok ezek. De kis dolgokból lesznek a nagyok. Nincs a hátamon fodros szalonna, van nyakam, könnyebben sietek, ha kicsit késésben vagyok és ki kell lépni.

Sokan azzal hárítják a paleot, hogy drága. Hát igen. A ruhatáradat le kell cserélni.... de mennyire jó végre ÖLTÖZKÖDNI! Hogy nem az a nap feladata, hogy hogy takard el a hurkáidat a leghatékonyabban, hanem csak a stílusra és a színekre kell figyelned. Egyébként, ami az élelmiszerekre fordított forintokat illeti, egyáltalán nem drága, hisz nem eszel feleslegesen. De ezt már levezettem korábban.

Egy évnyi sütés-főzés után úgy érzem, rutinos paleokonyhamester vált belőlem. Persze, nagyon sokat segítenek a különféle paleoblogokon talált, meg facebookon megosztott, már kipróbált receptek. A kezdeti farkasétvágy is elmúlt, a szervezetem csak táplálékot kap, így jól elvan annyival, amennyire szüksége van. Nem számolok kalóriát, szerintem teljesen felesleges. Kit érdekel, hogy hány kalória van egy jó kis szalonnásrántottában, ha jóllakom tőle, és még fogyok is?

Ami a bánatom, az az, hogy több az információm, (ez még nem baj), de hiába tudom nagyon logikusan megindokolni, hogy mit lehet, mit nem, a paleosok által már jól ismert reakciókkal találkozom. Nem, nem akarom én ezt terjeszteni, nem vagyok misszionárius, ha valaki panaszkodik valamilyen eü problémára, átadom neki az infot és kezdjen vele, amit akar. További sorsa az illetőnek nem érdekel. Igenám, de hogyha családtag? A fejemet a falba tudnám verni anyukám előre elkészített kifogásain. Egyébként anyukám nem egyedi eset a válaszaival, ahogy hallom, mindenki abba kapaszkodik, hogy "de nagyanyáink is ezt ették, mégse haltak bele!" Tényleg? Nagyagyám már nem él. Igaz, szép kort megért, de emlékszem, évtizedekig tolta a magasvérnyomás gyógyszert, nagyapámat agyvérzés vitte el. Hiába közel 90 évesen, az utolsó harmada az életüknek az a gyógyszereken alapult. Pedig ők még nem ettek annyi szemetet mint a ma még élők. Mindenben adalékanyag. Mérgek. Majd az orvos meggyógyít. Dehogy gyógyít!!! Anyu is vagy 40 éve vérnyomáscsökkentőt szed, aztán koleszterincsökkentő, vízhajtó, kálium, most már a veséjét is sikerült tönkretenni, már arra is szedi a gyógyszert. És soha, egyetlen betegnek nem tűnik fel, hogy csak szedi, szedi a gyógyszereit és a büdös életben nem lesz jobban. Sőt, anyukámnak taccsra mentek az ízületei is, mert ugye a cukor helyett használjon glukonont! Szuper. Meg a ragaszkodás a vegetához... És úgy látom, hogy ezt nagyon sokan elmesélhetnék az előző generációról. Valahogy a nyolcvanas években (vagy tán előbb?) divatba jött a vegeta, a szója, onnantól kezdve a trendi háziasszony használta is mindenben. És nem von párhuzamot az azóta  kialakult különféle betegségei és a táplálkozás között, hiszen a nyavalya a korral jár. Hát nem jár.  Igenis, tiszta, természetes élelmet kell fogyasztani és mozogni kell, meg eleget aludni. Ennyi. És a méregtelenítés nem midnenféle löttyök meg kapszulák mélyén van elrejtve. Ne vidd be a mérget, akkor nem kell méregteleníteni. De nem logikus????

Érik a barack. Roskadoznak a fák, ez igazán jó év. Idén elkészült életem első paleolekvárja. Jó, ebben a lekvártémában vannak azért véleményeltérések, hiszen a szétroncsolt rostú tönkrefőzött gyümölcs nem paleo, de azért mégsem cukros lekvár hanem xilites!  Nincsen benne semmi tartósítóméreg, a hő erre tökéletesen megfelel. A rekkenő hőséget kihasználom aszaláshoz, az összes tepsit befogtam, kinn a napon szikkadoznak a félbevágott barackok. Rágyúrtam erre most nagyon, mindet feldolgozom. Tegnap a frissen turmixolt barackvelőt zacskókba adagoltam, irány a fagyasztó. Milyen jó lesz télen elővenni, vízzel felöntöm, mentát teszek bele vagy fahéjat és kész a frissítő ivólé. Aztán már a szilva is kezd színesedni, érik a szeder... kincseskamra ez a kert. És növeli a biztonságérzetemet, hogy nincsenek mérgező vegyszerek a terméseken, a földben, nyugodtan ehetek a kertben frissen szakított paradicsomot, barackot, akármit.

Szóval jól érzem magam. És megveregetem a vállamat. 20 kilótól megszabadulva, energikusan, jó kedvűen.

Te nemakarod jól érezni magad a bőrödben?

Nem tűntem el!

Hú de rég jártam itt!! Pedig biztos sokminden történt október óta. A napok meg szaladnak, most meg tessék, már 2013 van. Megpróbálok visszatekinteni, mik voltak a fontosabb, megemlítendő dolgok paleoterületen.

Előszöris, 12 kilónál tartok mínuszban. Hurrá. Igaz, hogy nagyon önkényes a testem olykor, mert mikor épp azt hiszem, hogy na, most aztán tutira beindult a fogyás, nem tapasztalok változást. Máskor meg épp ellenkezőleg. Na, de mindegy, befelé nem látok. Annyit tudok, hogy működik ez az egész, érzem, és látom. Jó hír, hogy a kezdeti kenyér utáni sóvárgás teljesen eltűnt. Igaz, én sosem voltam nagy kenyeres, sőt, engem a kenyér csak eltelített de sosem laktam jól tőle. Így aztán lehet, hogy másnak meg más a tapasztalata. Én inkább az édesszájúak közé tartozom. És az édességről nem is tudtam lemondani. Hála istennek, hogy nekem mindegy mi az (legalábbis eddig), csak édes legyen, ezért tökéletesen kielégít a kókuszzsírból, kakaóból, mézből készült csokoládé. Újabban megbolondítom egy kis rummal, durvára vágott dióval vagy aszalt gyümölccsel. A piskótafélék is tökéletesen helyettesítenek bárminemű süteményt. Liszt helyett mák, vagy dió, esetleg kakaó használható. Fagyasztott banánból és csokiból csokifagyi, sőt, tulajdonképpen minden keverhető mindennel. Ez a tapasztalatom sütemények terén. De lehet, hogy ez azért van, mert én aztán nem válogatok. Szóval a kenyér mehet, szevasz, édesség marad. 

Viszont ezeken kívül ugye az étkezéseknek változatosnak kell lenniük, különben hamar megunjuk az egészet, esetleg az evéstől is elmegy a kedvünk. Mikor nekiindulunk a paleo étrendünknek, legalábbis én így voltam ezzel, a szalonnás tojás volt a legkézenfekvőbb alternatíva salátával. A saláta alapanyagainak változtatásával mindjárt színesebbé tehetjük a hetet. Eleinte a főbb husi a csibecomb és mell volt, ennek gondosan leszedegettem a bőrét és kisütöttem tepertőnek. Hihetetlenül finom, sőt, beleszórom a salátába, egész jó rábukkanni. A húsok elkészítésére pedig annyi sok alternatíva van, nem is bocsátkozom részletekbe, inkább lassan elkezdem fotózgatni az ebédeimet. Igenis, változatosan étkezem. Ezt most azért is mondom így, nyomatékkal, mert érdekes a paleohoz való külső viszonyulás. Teljesen egyszerűen én úgy közelítettem az étrendhez, hogy megjegyeztem, hogy mi az, amit nem lehet. Hisz ez a kevesebb, nem? De. Minden más jöhet különféle kombinációban. Igen ám, de ha valaki megkérdezi, hogy mi az a paleo, és hogy könnyebb legyen képet alkotni, felsorolod, hogy mi az amit kerülni kell, az illető halálra váltan kérdezi, hogy: és akkor mit eszel??!!! Hiszen az alapvető élelmiszereket tetted épp tiltólistára. Szóval fura dolog ez a fogadtatás. A másik szörnyülködés meg azon van, hogy naponta húst eszel. Hogy bírod anyagilag? Hát nekem erre nincsen pénzem sajnos... Kérem, én többször nekiszaladtam a számolgatásnak és a végére is jutottam. Mivel nem veszek cukrot, olajat, lisztet, amiből a havi mennyiség azért nem kevés volt ám sosem, meg aztán üdítőt, csokoládét, tejet, joghurtot, egyéb olyan dolgokat, amikben nullánál több az ízfokozó, a színezék, tartósító.... Ha ennek az árát a natur dolgokra fordítom, mint például hús, szalonna, hal, (amit egyébként is vettünk eddig is, csak most egy leheletnyivel többet), kókuszzsír, illetve paradicsom, paprika, káposztafélék, gomba.. és még sorolhatnám. Minden hónapban direkt figyeltem a nagybevásárláskori végösszeget. Szinte hajszálra ugyanannyi volt, mint egészségtelen időszakomban. Sőt, milyen jó lesz, ha majd kertszezon lesz megint, nem is kell pénzt adnom a salátámért. Tervezem, hogy idén több paszternákot vetek, kipróbálom az édesburgonyát és a csicsókát, sok borsó és kukorica helyett próbálkozom a különféle salátákkal, kínai kellel, articsókával, stb. Szezonális zöldségek, gyümölcsök elérhetők kertnélkülieknek normális áron egész évben. Szóval nincs kifogás. 

Például ez az ebéd nem fennségesnek néz ki? Ugyehogy! Sült pulyka alsócomb párolt káposztával és répával, és meggyes-mákos süti. (4 tojás, 8 dkg xilit vagy méz, sütőpor, 20 dkg darált mák, 20 dkg fagyasztott meggy. Tetejére kókuszzsírból, mézből, kakaóból készült csokoládé megszórva mandulapehellyel.) Én jól laktam tőle.

A másik fontos mérföldkövem a mozgás. Az első tíz kilóm után, mert remélem, lesz még egyszer tíz, éreztem, hogy mozognom kell. Addig csak tudtam. Végre igényem is támadt, hogy ha adódik szabadidőm, márpedig, ha akarom, adódik, akkor tornázom. Mily boldogság, mikor épp ezen gondolkoztam, hogy mi is lenne a nekem való mocorgás, hozzám került Dallas Page DDP Yoga dvd-je. Az illető valaha pankrátor volt, és egy sérülés után fekvőbetegségéből jött vissza vele, megunván a folyamatos vízszintes állapotot. Nem semmi erőnlétre tett szert általa, méghozzá úgy, hogy nem kell tüdőt köpni a gyakorlatsor végére, van könnyebb, nehezebb, ha sorba mész, magad is fejlődsz. Természetesen a kezdőknek szánttal indítottam. A gyakorlatsorok általában fél órásak. Eleinte szakadt rólam a víz egyetlen sorozattól, majd meglepődtem magam is, hogy két hét után már ehhez kellet a második fél óra. Egyenesebbé vált a tartásom, kevésbé vagyok fáradékony. Ha több időm van, két könnyebb gyakorlatsoron megyek végig, ha kevesebb, akkor választok egyet a haladóból. Még ez is teljesen alkalom és kedv kérdése, tehát itt is van mozgástér, úgy értem, nem szigorú szabályokhoz kell igazodni. Azt a jó tanácsomat viszont fogadd meg, hogy ne ugrabugrálj a mérlegre, csalódni fogsz, és ez hátha visszavet. Ugyanis, ha elkezdesz tornázni, a tested a zsírodból bár veszít, de növeszt egy kis izmot. Sőt, egyre többet, márpedig az izom nehezebb a zsírnál. Így könnyen azt hiheted, hogy nem hogy fogynál, még hízol is. Ha valóban nyomon akarod mindezt követni, inkább szerezz be egy centimétert és azzal viszonyíts. Sokkal elégedettebb leszel.