Hej, de rég írtam ide!!! Éltem az én kis paleoéletem a maga kis buktatóival, cserélgettem a tapasztalataimat másokéval. Az idő pedig illan.
Nyáron végre nyaraltam. Messze-messze. Algériában, rokonoknál. Előre elhatároztam, hogy amennyire csak tudom, tartom magam a paleohoz. Nagyjából sikerült is, bár ott ez az étrend a maga szempontjaival nem ismeretes, a no gabona no cukor no tej no krumpli no hüvelyes nagyjából érthető is volt mindenki számára, persze ott is előfordult, hogy hát ebben csak egy icipici van, nagyon megható és jóleső érzés volt, hogy a legmesszebbmenőkig igyekeztek figyelembe venni a hóbortomat. Mivel ott azért nem voltam olyan pofátlan, bár otthon éreztem magam, hogy a hűtőt nyitogassam, mikor rámjött az ehetnék, csak úgy, akkor ettem, amikor a többiek. Napi 3 alkalommal. Reggeli, ebéd, vacsora. Slussz. Általában a vacsora volt bőséges, ami nekem nagyon klappol, hisz estefelé van jó étvágyam. És a rengeteg, töménytelen gyümölcs ellenére a két hét alatt simán megszabadultam 4-5 kilótól. Javarészt sárgadinnye volt, hisz annak volt szezonja, és ugye azt mindenki tudja, hogy annak a cukortaltalma nem éppen alacsony. Főleg, ahol olyan magas és erős a napsütéses órák száma. Édes, mint a méz. Szóval ezek szerint nekem nem mumusom a gyümölcs. Persze itthon a régi étkezéshez visszatérve hopp felugrott rám két kiló, a karácsony környéke meg nemhogy törölte az eredményeimet, de több lettem kilóra, mint egy évvel ez előtt. Mi ebből a tanulság? Hogy talán nem kellene olyankor is sütizni mikor nem vagyok éhes, kedvtelésből nem szabad enni csak azért, mert olyan finom. Mindazonáltal még mindig nem sikerült erőt vennem magamon. Kissé ellustultam, azzal bátorítom magam, hogy hamarosan kezdődnek a kerti munkák, na majd az lesz az edzés! Naja, tavaly se lett ennek izmosodás az eredménye. A nyaralásom alatt pedig róttuk a kilométereket, hatalmas sétákat tettünk. Szóval a megoldás adott.... Óriási, bár nem teljes tudás birtokában vagyok az elolvasott könyvek által. Újabb szerzeményeim a Búza nélkül, a Gabonaagy, és a Paleolit ismeretek haladóknak. Ezeket is újra meg újra átolvasom, tankönyvek az élethez, tiszta szívvel ajánlom mindenkinek. Nekem folyton kell a bizonyosság, hogy a gabona rossz, a tej, cukor antinutriens. Mert valahogy elhalványul. Tudom, hogy az. Mégis, halkul a belső hang néha. Azért valahol kicsit büszke vagyok magamra, hogy ez az első olyan "diéta" (nem az), amit hosszú ideje, immáron 3 és fél éve rendíthetetlenül betartok és ez irányban képezem magam lelkesen. És a siker fokmérője nem csak a vérkép, az egészség, hanem az, hogy a környezetem elkezdi meghallani amit mondok, sőt, kérdeznek. Mi a véleményem.... és ha nem is válnak paleová, legalább az olaj, a cukor, az adalékos feldolgozott élelmiszerek eltűnnek a konyhájukból. Tudjátok, milyen jó érzés? És ezért boldogan válaszolok minden kérdésre amire tudok, sőt, ha nem tudom, utánanyomozok. Persze van, aki (ismeritek az ilyet) nem tud szakítani a kenyérrel, mert mit egyen helyette? Van válasz. De nincs ideje paleosan főzni. És beteg. Paleo nélkül a betegség egyre erősebb, ha most áttérne a helyes étkezésre, több idő kellene a regenerálódáshoz, mint mondjuk fél vagy egy évvel ez előtt. És az óra ketyeg. De rá is volt hatásom, legalább szed vitaminokat. Valamit használ de így nem túl sokat. Semminél több.
Sok vita keletkezik paleoberkekben az irányról. Mennyi cukor, egyáltalán, szabad-e, (a cukor itt az édesítőt jelenti meg a mézet, gyümölcsöt), milyen arányban legyen a hús, zsír, lisztek (magliszt) satöbbi. Elsősorban azt mondanám, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy valóban nem vagyunk egyformák. Bár a szerveink ugyanúgy működnek, az anyagcsere gyorsasága és egyes szervek érzékenysége nem egyforma. Ezért kell személyre szabni az étkezésünket. Van, aki a tojást sem tudja megemészteni, (átmeneti) vagy a zsírt, vagy autoimmun beteg, és a nyers zöldségek okoznak neki komoly problémát. Azt is aláírom, hogy az édesítő valahol a szervezetünk becsapása, hisz az édes íz érkezik, a hasnyálmirigy beindul, hözben sehol a feldolgozandó cukor. Ésszel kell, gyerekek. A tested egy nagyon finom műszerkomplexum. Minden össze van kötve mindennel, minden hatással van a többi működésére. Ha édeset akarsz, először gondold végig. Éhes vagy? Vagy csak a föggőséged munkálkodik? Az édes ünnepekre való, nem a mindennapokra. Kivéve a gyümölcsöt. Az még táplál is és nem okoz nagy galibát, édes is, cukor is van benne, de legalább lassú felszívódású, és a szervezeted úgy reagál rá ahogy kell. Csak ne turmixold és ne dörgölj be belőle mindjárt egy lavórral. Szóval figyeld magad, tápláld a tested, ne csak etesd, és minden rendben lesz.
Mostanában sok betegséggel találkoztam a környezetemben. A legszörnyűbbel is. Érdekes... azt olvastam épp a napokban, hogy a rák nem is egy betegség. Hanem a testünk megújító, öngyógyító képessége defektet kap valami zavar folytán. Hibát észlel, ki akarja javítani és a vége az, hogy az egészséges sejteket, szöveteket zabálja fel. Miközben elburjánzik, aminek mégsem kéne. Nekem logikus volt. Valahol olvastam, tán Szendinél, hogy a vegetariánusok közt igenis gyakori a rák. Hát én csak egyet ismerek. De ő ezt megerősítette. A nem vegetariánusoknál is gyakori. A vegánoknál is gyakori. De nemcsak a rák, az összes civilizációs betegség, lassan mindenkit elér és egyre fiatalabb korban. Eddig olvasmányaimból azt tudtam meg, méghozzá jól elmagyarázva, hogy a leggonoszabb a gabona, a tej és a cukor. Ha csak ezekkel szakítasz, már nagyot tettél az egészséged megóvása érdekében. Az adalékokat azért nem soroltam, mert minden normális ember tudja, hogy az nem élelmiszer. Az evidencia, hogy aki élni akar, méghozzá egészségesen, az nem eszik ilyesmit.
Vigyázzatok magatokra!
