2016. február 14., vasárnap

Margószélre

Hej, de rég írtam ide!!! Éltem az én kis paleoéletem a maga kis buktatóival, cserélgettem a tapasztalataimat másokéval. Az idő pedig illan. 
Nyáron végre nyaraltam. Messze-messze. Algériában, rokonoknál. Előre elhatároztam, hogy amennyire csak tudom, tartom magam a paleohoz. Nagyjából sikerült is, bár ott ez az étrend a maga szempontjaival nem ismeretes, a no gabona no cukor no tej no krumpli no hüvelyes nagyjából érthető is volt mindenki számára, persze ott is előfordult, hogy hát ebben csak egy icipici van, nagyon megható és jóleső érzés volt, hogy a legmesszebbmenőkig igyekeztek figyelembe venni a hóbortomat. Mivel ott azért nem voltam olyan pofátlan, bár otthon éreztem magam, hogy a hűtőt nyitogassam, mikor rámjött az ehetnék, csak úgy, akkor ettem, amikor a többiek. Napi 3 alkalommal. Reggeli, ebéd, vacsora. Slussz. Általában a vacsora volt bőséges, ami nekem nagyon klappol, hisz estefelé van jó étvágyam. És a rengeteg, töménytelen gyümölcs ellenére a két hét alatt simán megszabadultam 4-5 kilótól. Javarészt sárgadinnye volt, hisz annak volt szezonja, és ugye azt mindenki tudja, hogy annak a cukortaltalma nem éppen alacsony. Főleg, ahol olyan magas és erős a napsütéses órák száma. Édes, mint a méz. Szóval ezek szerint nekem nem mumusom a gyümölcs. Persze itthon a régi étkezéshez visszatérve hopp felugrott rám két kiló, a karácsony környéke meg nemhogy törölte az eredményeimet, de több lettem kilóra, mint egy évvel ez előtt. Mi ebből a tanulság? Hogy talán nem kellene olyankor is sütizni mikor nem vagyok éhes, kedvtelésből nem szabad enni csak azért, mert olyan finom. Mindazonáltal még mindig nem sikerült erőt vennem magamon. Kissé ellustultam, azzal bátorítom magam, hogy hamarosan kezdődnek a kerti munkák, na majd az lesz az edzés! Naja, tavaly se lett ennek izmosodás az eredménye. A nyaralásom alatt pedig róttuk a kilométereket, hatalmas sétákat tettünk. Szóval a megoldás adott.... Óriási, bár nem teljes tudás birtokában vagyok az elolvasott könyvek által. Újabb szerzeményeim a Búza nélkül, a Gabonaagy, és a Paleolit ismeretek haladóknak. Ezeket is újra meg újra átolvasom, tankönyvek az élethez, tiszta szívvel ajánlom mindenkinek. Nekem folyton kell a bizonyosság, hogy a gabona rossz, a tej, cukor antinutriens. Mert valahogy elhalványul. Tudom, hogy az. Mégis, halkul a belső hang néha. Azért valahol kicsit büszke vagyok magamra, hogy ez az első olyan "diéta" (nem az), amit hosszú ideje, immáron 3 és fél éve rendíthetetlenül betartok és ez irányban képezem magam lelkesen. És a siker fokmérője nem csak a vérkép, az egészség, hanem az, hogy a környezetem elkezdi meghallani amit mondok, sőt, kérdeznek. Mi a véleményem.... és ha nem is válnak paleová, legalább az olaj, a cukor, az adalékos feldolgozott élelmiszerek eltűnnek a konyhájukból. Tudjátok, milyen jó érzés? És ezért boldogan válaszolok minden kérdésre amire tudok, sőt, ha nem tudom, utánanyomozok. Persze van, aki (ismeritek az ilyet) nem tud szakítani a kenyérrel, mert mit egyen helyette? Van válasz. De nincs ideje paleosan főzni. És beteg. Paleo nélkül a betegség egyre erősebb, ha most áttérne a helyes étkezésre, több idő kellene a regenerálódáshoz, mint mondjuk fél vagy egy évvel ez előtt. És az óra ketyeg. De rá is volt hatásom, legalább szed vitaminokat. Valamit használ de így nem túl sokat. Semminél több. 
Sok vita keletkezik paleoberkekben az irányról. Mennyi cukor, egyáltalán, szabad-e, (a cukor itt az édesítőt jelenti meg a mézet, gyümölcsöt), milyen arányban legyen a hús, zsír, lisztek (magliszt) satöbbi. Elsősorban azt mondanám, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy valóban nem vagyunk egyformák. Bár a szerveink ugyanúgy működnek, az anyagcsere gyorsasága és egyes szervek érzékenysége nem egyforma. Ezért kell személyre szabni az étkezésünket. Van, aki a tojást sem tudja megemészteni, (átmeneti) vagy a zsírt, vagy autoimmun beteg, és a nyers zöldségek okoznak neki komoly problémát. Azt is aláírom, hogy az édesítő valahol a szervezetünk becsapása, hisz az édes íz érkezik, a hasnyálmirigy beindul, hözben sehol a feldolgozandó cukor. Ésszel kell, gyerekek. A tested egy nagyon finom műszerkomplexum. Minden össze van kötve mindennel, minden hatással van a többi működésére. Ha édeset akarsz, először gondold végig. Éhes vagy? Vagy csak a föggőséged munkálkodik? Az édes ünnepekre való, nem a mindennapokra. Kivéve a gyümölcsöt. Az még táplál is és nem okoz nagy galibát, édes is, cukor is van benne, de legalább lassú felszívódású, és a szervezeted úgy reagál rá ahogy kell. Csak ne turmixold és ne dörgölj be belőle mindjárt egy lavórral. Szóval figyeld magad, tápláld a tested, ne csak etesd, és minden rendben lesz. 
Mostanában sok betegséggel találkoztam a környezetemben. A legszörnyűbbel is. Érdekes... azt olvastam épp a napokban, hogy a rák nem is egy betegség. Hanem a testünk megújító, öngyógyító képessége defektet kap valami zavar folytán. Hibát észlel, ki akarja javítani és a vége az, hogy az egészséges sejteket, szöveteket zabálja fel. Miközben elburjánzik, aminek mégsem kéne. Nekem logikus volt. Valahol olvastam, tán Szendinél, hogy a vegetariánusok közt igenis gyakori a rák. Hát én csak egyet ismerek. De ő ezt megerősítette. A nem vegetariánusoknál is gyakori. A vegánoknál is gyakori. De nemcsak a rák, az összes civilizációs betegség, lassan mindenkit elér és egyre fiatalabb korban. Eddig olvasmányaimból azt tudtam meg, méghozzá jól elmagyarázva, hogy a leggonoszabb a gabona, a tej és a cukor. Ha csak ezekkel szakítasz, már nagyot tettél az egészséged megóvása érdekében. Az adalékokat azért nem soroltam, mert minden normális ember tudja, hogy az nem élelmiszer. Az evidencia, hogy aki élni akar, méghozzá egészségesen, az nem eszik ilyesmit. 
Vigyázzatok magatokra!

2014. december 31., szerda

Mákos habos palacsinta

Ha szilveszter, akkor kell valami apró szemes, hogy a következő esztendőben ránk köszöntsön a bőség és a szerencse. Nem tudom, beválik-e, de ki tudja, ha nem ennénk minden évben ilyenkor, miféle nyomor látogatna hajlékunkba? A lencsével szakítottam, elvégre az nem paleo. Bár meg kell valljam, nagyon finom, véleményem szerint. De lehet, hogy az érzékeny paleoszervezetem brutál jelzést küldene már felém ilyen kihágás eredményeképpen. Így aztán a mákot választottam, amúgyis édesszájú vagyok. Hirtelen ötletből született, íme:


Hozzávalók:
10 db tojáscsinta (10 tojás, 10 ek víz)
ha kevesebb tojásból akarod, tegyél hozzá nyílgyökérlisztet vagy gesztenyelisztet

Máktöltelék:
10 dkg darált mák
10 dkg eritrit
1-2 dl víz
1/2 citrom leve
2 ek cocomas 
2 tojás sárgája

Tetejére:
cukormentes baracklekvár
2 tojás fehérje
2 ek eritrit
1/2 citrom leve

Először elkészítettem a tölteléket. 1 dl vízzel és az eritrittel szirupot főztem, beletettem a darált mákot, hozzáfacsartam a citromlét és főztem kicsit. Ha sűrűnek találtam, öntöttem hozzá még kis vizet, majd a tűzről levéve belekevertem a tojások sárgáját és a cocomast. Ezután kisütöttem a tojáscsintákat, megkentem a töltelékkel és egy kisebb kókuszzsírral kikent kerámiatepsibe fektettem. Megkentem a nyáron steviával főtt baracklekvárral (tetszés szerinti mennyiségben) a palacsintasort. A tojásfehérjét citromlével és eritrittel kemény habbá vertem, ráöntöttem az egészre és pirulásig sütöttem előmelegített sütőben. Pár perc. Szerintem fel lehet turbózni még egy kis mazsolával vagy magozott meggyel a tölteléket. 

2014. december 29., hétfő

Mirindás vagy Fanta szelet Mirinda és Fanta nélkül, paleosan

Csuda egy találmány ez a totu! Mivel a kávémat tojástejjel iszom, heti 2-3 tojásfehérje mindig összegyűlik, a fagyasztóban várja a sorsát. Akkor főzöm meg, mikor megtelik a 3 db két decis műanyagpohár. Nagyon egyszerű, egy nagy fazékban vizet forralok, öntök bele 0,5 dl 20%-os ecetet, majd a fehéredésig vert tojásfehérjét. Ezt nem szabad kemény habbá verni, akkor nem lesz lágy, túrószerű. Fakanállal kevergetem, vigyázni kell, ne fusson ki, majd, mikor a megfelelő állagot eléri (tényleg olyan lesz, mint a túró), leszűröm. 6 dl tojásfehérjéből 30 dkg totu lesz.
És ilyeneket lehet belőle például varázsolni:

Hozzávalók:

Tészta
5 tojás
5 ek eritrit
5 ek kakaópor
1 kk szódabikarbóna

Túrótöltelék:
30 dkg totu
1 citrom leve és héja
10 dkg eritrit
mazsola
200 ml cocomas habbá verve
0,5 dl víz
1 ek zselatin

Gyümölcszselé
Tetszőleges gyümölcsből fél liter turmix (ez sárgabarack)
1 ek zselatin
2 ek eritrit

A piskótát a szokásos módon megsütjük egy nagyobb tortaformában, előmelegített sütőben. (sárgáját eritrittel, kakaóval, szódabikarbónával kikeverjük, majd beleforgatjuk a kemény habbá vert fehérjét)
A totut kikeverem a citromlével, eritrittel, belekeverem a habbá vert cocomast, majd a vízben feloldott zselatint, reszelt citromhéjat és a mazsolát. Ráöntöm a kihűlt tésztára, irány a hűtő. 
A gyümölcsturmix egy kis mennyiségében feloldom a zselatint, főzöm kicsit, majd hozzákeverem a többi turmixhoz az eritrittel együtt. Ráöntöm a megderment túrókrémre, visszatolom a hűtőbe. Nagyszerűen szeletelhető.

Feketeerdő torta

Ó, a karácsony. Paleoéletem harmadik karácsonyán vagyok túl. Az idén is újabb tapasztalattal lettem gazdagabb. Mégpedig, hogy a paleoételek mértéktelen fogyasztása és a sok nasi ugyanúgy a hájréteg gyarapodását eredményezi, mint a régi karácsonyok bejglis, kókusztekercses, hókockás csemegéi. Csak nem leszel annyira elnehezült, meg nem vered a szögeket marékszám a koporsódba. De azért oda kell figyelni, nem egészséges, ha többet eszel, mint amennyit felhasználsz. Igaz, a karácsony nem a diétáról szól, de azért tessék okosan táplálkozni akkor is. Különben elkap a sikítófrász, mikor ráállsz a mérlegre. Ezt magamnak is írom, mert kicsit pórul jártam. A sok fogás mindegyikét meg kellett kóstolni ugye. Torna meg sehol. Nem várok január 1.-ig, ma kezdem a ledolgozgatást, és visszafogom magam. Viszont megosztom veletek azt a két tortát, amit szerintem nem paleos vendégeink sem fognak a süteményesvillával piszkálni savanyú, csalódott ábrázattal. Jó, ez túlzás, egyik paleosüti sem marad a nyakunkon, hisz csak jó anyag van benne. 
Nos, az első a Feketeerdő torta. Még a nyáron befőztem a két cseresznyefa tetemes termését. Nem kis munka volt, de most örülök, hogy akkor álltam a sarat. Natur, cukormentes, tartósítószermentes és nagyon finom. Ebből használtam egy üveggel hozzá.


 Hozzávalók:

Tészta
5 tojás 
5 ek eritrit
1 kk szódabikarbóna
4 ek kakaópor
1 ek kókuszliszt
5 ek kókuszzsír

Töltelék
300 ml kókuszkrém (cocomas)
2x0,5 dl víz
1 ek zselatin
2 ek eritrit
1 üveg natur cseresznye, vagy meggybefőtt

Csoki
1 ek kókuszzsír
1 ek kakaó
1 ek méz

A tojás sárgáját kikeverem az eritrittel, majd belekeverem a többi hozzávalót, a végén fedig a keményre felvert fehérjét. Kikent tortaformába öntöm (18 cm) és előmelegített 180 fokos sütőben sütöm. Ha kihűlt, kettévágom, az alsó részt benne hagyom a formában, visszakapcsozom a peremet. 
A cocomast 0,5 dl vízzel és 2 ek eritrittel felverem (nem lesz nagyon kemény, csak habos), a vízben feloldom a zselatint és ezt is belekeverem. Ezután a kimagozott cseresznyét. a tésztát meglocsolom a befőtt levével, amibe kevés rumot tettem. Ráöntöm a  habot a tésztára, ráteszem a levágott tésztát és beteszem a hűtőbe 1-2 órára. Tetejére csokit készítek a kókuszzsírból, mézből és kakaóból. Tálalásig visszateszem a hűtőbe.

2014. október 11., szombat

Vérképesdi

Ismét elérkezett a napja az évenkénti időszakos munkaalkalmassági orvosi vizsgálatnak. Amúgy nem sok értelmét látom, de ha kell, hát kell, remek alkalom arra hogy vérvizsgálatot kérjek. Régebben nem érdekelt, én is úgy voltam vele, mint sokan mások, hogy ne nézegessék, még a végén találnak valamit. Hanem, ha emlékszel még rá, blogom legelején meséltem, hogy kóros fáradtság és indokolatlannak gondolt hízás miatt felkerestem az endokrinológust, aki a vérembe pillantott, és megállapította, hogy semmi bajom. Aztán én meg elkezdtem paleozni. Kezemben volt egy vérkép. Két hónap múlva orvosira kellet menni. Kíváncsi lettem, hogy vajon paleo hatására változott-e jobb irányba, hát kértem a vérképet. Sokkoló volt, nem vártam ilyen mértékű javulást, főleg nem két hónap alatt. De ezáltal bizonyosságot nyertem, hogy jó kis ösvényt választottam, ami az egészség felé vezet. Rá egy évre megintcsak így tettem. Akkor már minimális változást tapasztaltam, de ez pont így volt jó, hiszen minden érték a tökéletes működését bizonyította a szervezetemnek. Hozzá kell tegyem, hogy a paleot úgy betartottam, mint a kisangyal. Gondolván, hogy ennél egészségesebb embert tán nem is hordott a hátán a Föld, kissé lazítottam. Na nem azért, egyáltalán nem azért, mintha a paleo egy lemondással teli életmód lenne. Nekem találták ki. Meg neked is. Hanem kicsit változtak a körülményeim, sokszor a kevés időm miatt (jó kifogás sosem rossz) valahogy lecsökkent a húsmennyiség, mert a legegyszerűbb vacsora mondjuk a szalonnás tojás volt, azért ezek szerint túl egyhangú lehet ez minden napra. Na jó, nem minden nap ezt vacsoráztam, de gyakran. Nem lustaságból, hanem munkából hazatérve (fél4, köszönjük a plusz húsz perc ledolgozandót) bedobtam egy kávét, aztán irány a kert. Vagy a kinti munka volt sok, vagy szedés, feldolgozás, lényeg, hogy majdnem estig tartott, mire bejutottam a konyhába. Akkor főzés a fiúknak, akik nem paleoznak vagy csak félig-meddig olykor-olykor. Aztán ahogy beindult a nyár, jöttek a gyümölcsök sorra, én bizony nagyon szeretem őket. Ők is szeretnek engem, mert nagyon finomra nevelgették magukat. A lazaság leglazábbika pedig az volt, hogy néha melléettem. Ha anyukámhoz mentem és épp sütivel kínált, hát jó, elfogadtam egyet, ha nem sejtettem benne sok gonosz alapanyagot. És ahogy ezt az utolsó vérképet a kezembe fogtam és elkezdtem böngészni, meglepődve tapasztaltam, hogy néhány érték rossz irányba mozdult el. Például a karbamid, ami eddig középértéken 3,7-en volt, most 7,10 lett. A karbamid a veseműködésre utal. A felső határt nem érte el, de figyelmeztet arra, hogy túlzásba vittem a gyümölcsöt, mint tudjuk, a fruktóz nem tesz jót a vesének. 
A határértékből csak 3 csúszott ki .(meg a koleszterin, de ezt már ismerjük, 5,7 lett, szerintem tökéletes) Igaz az is, hogy ez a kicsúszás nagyon minimális mértékű, amolyan éppenhogycsak, de anyukámnak nem struccot hozott a gólya, nem dughatom homokba a fejem, azért mégiscsak figyelmeztető jellegűnek kell felfognom. Ezek az értékek: MCH 31,5 lett, felső érték 31,00. Ez egy vörösvértestre számított hemoglobin mennyisége.  Aztán a Basofil ami határértéken van, 1%. Ők pedig a csontvelőben képződő sejtes elemek. Ami  még változott, illetve nem változott, hanem egyszercsak ott lett, mert az előző évi leleteimben nem szerepelt, az a retilkulocyta. 1,71%. Alacsony. 2 az alsó határ. Igazából ez az egy érték nyugtalanított kicsit. Ha alacsony a száma, a csontvelőben nem képződik elég vörösvértest, ha jól emlékszem a neten folytatott nyomozásomra. Inkább idézem:
  • Mikor találkozunk alacsony retikulocitaszámmal?

  • A csontvelőt érintő betegségek során pl. aplasztikus anémia
  • Daganatos betegségek kezelésében alkalmazott kemoterápiás és sugárterápiás kezelések is károsíthatják a csontvelőt.
  • A B12 és folsav nélkülözhetetlen a vörösvértest képzésének folyamatában. Ha ezekből hiány van, a nem megfelelő táplálkozás vagy a nem megfelelő felszívódás vagy hasznosulás következtében, a vörösvértestképzés zavart szenved, és a retikulocitaszám is alacsony lesz, tükrözve a csontvelő nem kielégítő működését.
  • A vesékben termelődik az ún. eritropoetin nevű hormon, mely fokozza a csontvelőben a vörösvértestek képződését. Ha a termelése vagy felhasználása nem megfelelő a vörösvértestképzés, ezáltal a retikulociták képződése sem megfelelő.

Szóval gondolkodóba estem. Itt valami jelez, a karbamid se tetszik, ez se tetszik. A fentiek alapján arra jutottam, hogy B12 vitaminból van hiányom. Rengeteg zöldséget eszem, így azt gondolom, hogy a folsav azért bekerül a megfelelő mennyiségben a szervezetembe. B12 viszont csak a húsokban van. Főleg a vörös húsokban, meg a belsőségekben. Szóval. Szednem kell. Kutakodás a neten, megtaláltam a nekem megfelelőt. Egyik paleobarátom tanácsára, hogy olyat keressek amiben metilkobalamin van mert az a jobb, sok legyen benne és ha lehet, nyálkahártyán keresztül szívódjon fel. Megvan. Futkározni kevés időm van, nem is biztos, hogy az első helyen megtalálom. Kedvenc netes bioboltomban meg nincs. Merészet gondoltam, megkérdeztem, esetleg nem bővítenék-e az árukészletet. Válasz szinte azonnal: 1-2 napon belül beszerzik. Hurrá! 
Még egy szösszenet a végére: Belejöttem ebbe az önvizsgálatba, és megnézettem a D-vitaminszintemet. 79,5 nmol/l. Még nem elégséges. 200 lenne jó legalább. Szomorkodtam, hisz annyit vagyok a napon mint egy tuja. Olykor szedem is a D-cseppeket. Hát akkor???? Megintcsak egy paleobarát világosított meg. A D-vitamin felszívódását a magnézium segíti, nem lehet hogy magnéziumhiányom van? Ó, hát ezért görcsöl olykor a lábam? Ezért.  Így aztán az elkövetkezendőkben így alakul: Több hús, ha lehet, vörös, (ezt sem kell túlzásba vinni) belsőségek, tojás marad, mert jó dolog, folsav is van benne, gyümölcsökről kissé átállok a zöldségre arányaiban, a vitaminok pedig: D3, K2, hogy a csontba épüljön be a kalcium, Mg (citrát kell!), hogy jól hasznosuljon a D, C-vitamin, és B12. Olykor O3. Reményeim szerint a következő évi eredményem már olyan lesz, mint a tavalyi. Ha nem, akkor tovább kell gondolni a feladatot. 
A nagy lelethasonlításban feltűnt, hogy változtak a határértékek. A felső határ itt-ott lejjebb csúszott. Mint pl. a koleszteriné is. Nektek ez nem gyanús?  

2014. szeptember 30., kedd

Rakott sütőtök

Tányéron kellett volna fotóznom, de amint tányérra került, eltűnt. Így aztán fogtam a maradékot és idehoztam neked. Bocsi. De fergetegesen finom. Én birkahúsból csináltam, de persze teljesen mindegy, milyen húsból készíted a pörköltet. Finom és kész. Talán még egy kis pirított szalonnával is fel lehet dobni, de nekem így is be kell kötnöm a szememet, hogy maradjon holnapra is valami. 

Hozzávalók:
Kb. fél kiló sütőtök, félérett állapotú finomabb (én sonkatököt szoktam ültetni, abból készült)
fél kiló hús
1 fej vöröshagyma
só, bors, kömény, babérlevél, pirospaprika, kakukkfű
2 tojás
ízlés szerint reszelt sajt

A tököt meghámozzuk, felkarikázzuk, sós vízben babérlevéllel megfőzzük. Kizsírozott tepsibe terítjük. A húst felkockázzuk, a fűszerekkel pörköltet főzünk. Elosztjuk a tökrétegen. Két tojást felverünk, kakukkfűvel ízesítjük és a pörkölt tetejére öntjük, majd sajtot reszelünk rá. Hard-paleosok a sajtot hagyák el, helyette kesutejfölt vagy totuból készült tejfölt is választhatnak. 
Előmelegített sütőben addig sütjük, míg a teteje megpirul. 

Almás-cukkinis pite

Juuuj, ez nagyon finom! Kicsit kezdek kizökkenni az ősemberségből, ugyanis Yetiné biztosan nem rendelkezett kerámiasütővel, reszelővel, habverővel, szerintem azt sem tudta, mi az a cukkini. De hát ugye azt már tudjuk, hogy a paleo nem is Yetinéről szól, hanem az ártalmatlan és tápláló ételekről. Hasznos törekvés, ha igyekszünk a lehető legegyszerűbben és legrövidebb főzéssel létrehozni a vacsoránkat. Vagy ebédünket. De hát gyengék vagyunk és állandóan remekelni akarunk, étkezéseink az élvezetet szolgálják. Hát olyan kevés öröm van az életben, leszámítva a pillangót, a napocskát, a madárcsicsergést, a hűsítő záport, gyermeked mosolyát és nyakad köré kulcsolt karjait, és még sorolhatnám.... végülis nem is olyan kevés. Hadd sorakoztassam mellé az étkezést is. Okozzon örömet. Mint ez a pite.


Hozzávalók:
Tésztához:
4 ek kókuszliszt
2 ek gesztenyeliszt
2 tojás
2 tojás sárgája
4 ek kókuszzsír
4 ek eritrit
1 ek utifűmaghéj

Töltelék:
1 átlagos cukkini
4 alma
4 ek eritrit
1 kk fahéj
5 dkg darált mogyoró vagy mandula vagy dió

Tetejére:
2 tojás fehérje
2 ek eritrit
1 citrom leve

A tészta hozzávalóit összekeverjük. A cukkinit és az almát lereszeljük, összekeverjük az eritrittel és fahéjjal. Ha levet enged, kinyomkodjuk. A léből annyit, hogy kb. bejglitöltelék sűrűséget kapjunk, hozzákeverünk a tésztához. Egy kerámiatepsit kikenünk kókuszzsírral, megszórjuk kókuszreszelékkel. Rányomkodjuk a tésztát, ráterítjük a mogyoróval elkevert tölteléket és előmelegített sütőben 180 fokon addig sütjük, míg a széle megpirosodik. Közben a tojások fehérjét az eritrittel és a citromlével kemény habbá verjük, ráterítjük a sütire és visszatesszük a sütőbe, míg szép pirosra sül. Tetejére is szórhatunk durvára vágott diót, mogyorót stb.