Két éves lettem

Nem is tudom, büszkének kellene lennem, hogy hű, de kitartottam az új életmódom mellett, de annyira természetesnek érzem ezt az egészet, hogy úgy gondolok a régi életemre, mintha nem is én ettem volna. Egész életemben a súlyommal küzdöttem, na, de erről már írtam. És annyira egyszerű és csodálatos ez az egész, nem is értem, magától hogy nem jön rá az ember? Hát valószínűleg úgy, hogy ahol a segítséget keressük, ott nem a jó tanácsokat kapjuk. Az egészségügy még mindig a szénhidrátalapú piramist mutogatja, a gyanútlan beteg meg jól megfogadja, aztán hízik még pár kilót. Igen, beteg. Csak nem tudja. A plusz kilóktól egyáltalán nem jó erőben vagy, ahogy azt egyesek szuggerálják maguknak, hisz a vékonydongájút az első szellő továbbfújja. Na persze. Szóval két éve paleozom. Ha évzárásként kapnék bizonyítványt, azért nem lennék ám színötös. Még a mértékkel van kis gond. Mert annyira de annyira finomak, ízletesek ezek a paleoételek, hogy még arra valamit ki kell találnom, hogy az evés ne élvezetszámba menjen. A szervezet kitisztulása és a cukorról való lekattanás után IGAZI ízekkel találkozol, és ez utánozhatatlan. Ezt nem lehet aromákkal meg glutamáttal elővarázsolni. Egyszerűen életízű minden. Amit megeszel, úgy érzed, neked termett, érted jött létre. A másik intőt azért kapom, mert nem tudom normálisan beosztani az időmet, logisztika egyes. Munkából haza, kevés idő marad estig, abba bele kell férnie a kerti munkának, a 3féle menünek, ugyanis a család többi tagja nem ugyanazokat eszi, abba még belesompolyog egy kis gonosz alapanyag néha, de erőltetni sosem szabad, inkább kóstoltatni. Majd lassan idomulnak, már vannak jelek, de addig még marad egy kis liszt, búzadara, krumpli. Végülis ez is nagy váltás a részükről. Szóval olykor a vacsorám nagyon késő estére tevődik.
Aztán még a gyümölcsökkel is óvatosabb lehetnék. Mivel van kertem, sok gyümölcsfával, tulajdonképpen egész évre el vagyok látva gyümölccsel. Üvegbe is zárom őket, tehát lehet akármilyen zord a tél, nekem mindig van gyümölcsöm. Pedig tudjuk, hogy azért rendesen van bennük cukor, és azt is tudjuk, miért nem jó, ha sokat eszünk belőle. De azért összességében meg vagyok elégedve magammal. Tudom, hogy a fogyásom 20 kg után azért állt meg, mert a maradékhoz már kissé szigorítanom kellene, csökkenteni a szénhidrátbevitelt, és MOZOGNI!!! Megígértem magamnak, hogy összeszedem magam, és megint elkezdek tornázni. Hogy hogy hozom össze, még nem tudom, de lehet, hogy csak akkor sikerül, ha lezajlik a betakarítás, feldolgozás. Még hátravan a paradicsom, a paprika, rengeteg a cukkinim is, érik a szilva is. Ha mindennel megvagyok, nem lesz kifpgás, előveszem Dallas Page-t és kezdem előlről. Tuti hogy eltunyultam mióta abbahagytam. A kerti munka fárasztó, de nem nevel szép testet. 

Addigis elkezdem felrakosgatni a receptjeimet. Amik ízlettek, amiket többször is szívesen megeszek. Mivel elég édesszájú vagyok, naná, hogy sütivel kezdem. :D Tudom, a hardpaleosok most összevonják a szemöldöküket, hogy a paleo nem a sütiről szól. Valóban nem. De ha néha, úgy havonta rittyentek egy remeket, tutira nem fogok elkárhozni, és azt hiszem ilyen kis mennyiséget még simán tolerál a szervezetem. 

CUKKINIS CITROMTORTA

Tészta: 6 tojás, 1kk szódabikarbóna, 5ek eritrit, 3ek kókuszliszt, 1 marék mazsola, 1kk citromhéj, 2ek kókuszzsír. A tojás sárgáját kikeverem az eritrittel, elekeverem a többi hozzávalót, majd a felvert tojásfehérjét. Előmelegített sütőben sütöm, mint a piskótát. Amíg hűl, elkészítem a krémet:
Egy nagy cukkinit felkockázok, megfőzöm, lehűtöm, kinyomkodom. Összeturmixolom 20 dkg totuval, 4ek eritrittel, 2ek cocomassal, egy citrom levével, 1ek kókuszliszttel. Keverek bele egy marék mazsolát.   Ráterítem a tésztára. Egy szép gerezd sárgadinnyét felkockázok és rászórom. Bármilyen gyümölcs megteszi.. Keserűcsokival csorgatom meg. Ez is saját gártás kókuszzsírból, mézből és kakaóból 1-1-1 arányban.
A paleosütik jellegzetessége: ha uralkodsz magadon és nem falod fel egyszerre az egészet, minél tovább hagyod állni, annál ízleesebb. gondolom, összeérnek az ízek.